Az eurázsiai hód Európa és Magyarország legnagyobb, vízi életmódhoz alkalmazkodott rágcsálófaja. Egész Európában kipusztult, nálunk 1854-ben ejtették el utolsó példányát. 1996 után kezdték el tudatosan visszatelepíteni, de már 1990 körül is érkeztek hódok, spontán módon, a már betelepített Ausztria és Szlovákia felől. Ma minden magyarországi folyón és számos kisebb, de erre alkalmas vízfolyás területén is jelen vannak. Az Életfa hódvédelmi programja a hódok környezeti hasznosságának megismertetésére, a meglévő hódok és élőhelyeik védelmére jött létre.
A hód kulcsfontosságú faj, az angol szakkifejezés tükörfordítása szerint „zárókő”-faj. A létszámához képest jóval nagyobb hatással van környezetére, nélküle az adott élőhely drámaian máshogy nézne ki, más lenne a fajok összetétele és gazdagsága. Mint a zárókő egy boltívben: nélküle az egész épület összedől. Egy zárókő-faj hosszú távon még a domborzatra, vízviszonyokra, a táj felszíni alakulására is hatással van.
Sokan ismerik a Yellowstone park farkasainak példáját: A csúcsragadozók miatt a szarvasok nem éltek olyan "szabad" életet, megváltozott viselkedésük megváltoztatta a flórát is, ez megváltoztatta a folyók sebességét és lassabbá, kanyargósabbá váltak. A kérődzők zavartabb ivási helyei miatt elterjedtek a partmenti fűzerdők, megjelentek újabb ökomérnök fajok, mint pl. a hód. Ezt az egymásra épülő „kaszkádhatást” eddig 5-6 esetben tudták csak pontosan felmérni és dokumentálni az ökológusok, de a környezetvédelmi-klímavédelmi és a biológiai sokszínűséggel foglalkozó tudományokra gyakorolt hatása már ez alapján is óriási.
Miközben a hódok társadalmi-környezeti hasznossága az egész világon elismert és mindenütt a megtelepítésén dolgoznak, nálunk még mindig negatív a megítélése, de csak a "hivatalos" oldalról, az önkormányzatok, vízügyi szervek nem tudnak mit kezdeni a hóddal, és sajnos a vadászok, mezőgazdasági termelők sem. A lakosság ritkán elutasító, összességében pozitív a hódok megitélése.
Fentiak ellenére, az Életfa által érintett ügyek szerint, de az egész ország tapasztalatai alapján is CSAK EGYETLEN megoldást ismer a magyar bürokrácia: a hódgátak elbontását, a hódok eltávolítását, többször kilövési engedélyek megadását. Az indok: a lefolyás akadályozása, árvízveszély, magas (ezért veszélyesnek gondolt) vízszint.
Az Életfa nem ért egyet ezekkel az indokokkal:
- A hód a legtökéletesebben tartja meg tájban a vizet, ez ma a klímaváltozás során nekünk is a legfontosabb feladatunk lenne, nem pedig kiszárítani a teljes Kárpát medencét
- A vizes élőhelyek létfontosságúak az ország klímája és a csapadék szempontjából, csak ezzel úszhatjuk meg a nyári több hónapos aszályokat
- A hód ökomérnök faj: új élőhelyeket teremt, ami 10000 új fajnak ad lehetőséget a fennmaradásra
